A Plébánia története
A püspökséget alapító Géza fejedelem idejében épült Szent Mihály székesegyháza. Az Árpádok korában a városnak négy plébániája volt. A tatárjárásnál is nagyobb pusztítást vittek végbe Csák Péter hadai 1276 tavaszán. A török időkben a város 12-szer cserélt gazdát, 70 éven át nem volt mise a püspöki székvárosban. Sennyei püspök állíttatja vissza a székesegyházat, a káptalant, és kanonokjaival megkezdi a katolikus élet helyreállítását. Jezsuiták, ferencesek, piaristák váltják egymást a lelkipásztori munkában. 1703-tól vezetik az anyakönyveket. Bíró Márton 1752-ben újra életre hívja a plébániát. 1941-ig egyedül irányítja a lelkipásztorkodást. A kéttornyú, háromajtós székesegyház egyben a plébániatemplom is. Altemploma románkori eredetű a XI. századból. Szentélye gótikus a XIV. század végéről. Jelenlegi neoromán formáját az 1907-10-es restauráláskor nyerte. 1970-75-ben megújították külsejét, kibontva és bemutatva középkori maradványait.
Ferencesek 1711-45, Piaristák 1745-52, Kozorics Ferenc 1752-55, Dravecz József 1755-58, Tejfalusy István 1758-67, Balassa István 1767-77, Hajas István 1779-98, Horváth Pál 1798-1801, Drávecz János 1801-06, Kopácsy József 1806-08, Kolossváry Sándor 1808-29, Laszkalner Antal 1829-31, Kovács Antal 1832, Pongrácz József 1832-34, Kéry János 1834-42, Szücs István 1842-48, Markl Ignác 1849-51, Bakacsi István 1851, Oszterhuber Ferenc 1851-53, Csete Antal 1854-55, Pribék István 1855-74, Kisovics József 1874-85, Szabó György 1885-90, Rédey Gyula 1890-1900, Ujváry Ferenc 1900-06, Adám Iván 1906-16, Perényi Antal 1916-20, Bécsy Márton 1920-22, Strausz Antal 1923-30, Serák József 1930-41, Beőthy István 1941-42, Babics Endre 1943-47, Kis György 1947-69, Egyed Lajos 1969-82, Földvári Imre 1982-2001, Pap Ferenc 2001-2009, Nagy Károly 2009-2022, Dr. Takáts István 2022-